Jövőre megint szökőév lesz. Az emberek nagy része úgy gondolja, hogy február 29-e szökőnap, pedig a valóságban nincs így: február 24-e szökik a 29-e helyett. Szökőévekben így február 24-én nem ünneplünk semmilyen névnapot. Ez a nap Szökőnap néven fut. Ez a római naptárra vezethető vissza, amelyben Julius Caesar talányosan kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”. Hosszas nyomozás után sem sikerült kideríten, hogy mit akart ezzel Cézár mondani, főleg a kalendasa az, amibe bicskánk törik, viszont ez a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg, melyet a szökőnap követ. A Mátyások, Gézák, Edinák, Ákosok, Bátorok és Elemérek a szökőévekben azzal a kellemetlen ténnyel kell szembesüljenek, hogy a névnapjuk egy nappal eltolódott.

Aki február 29-én született, nyugodtan ünnepelheti a születésnapját a többi évben február 28-án. Aki viszont szökőévben, február 24-én látta meg a napvilágot, annak valóban csak négyévente van igazi születésnapja, a szökőnapon, a többi évben nincs ilyen nap. Bár van február 24-e, de az a nap nem szökőnap, "csak" február 24-e. Ez elvileg mindenkit érint, aki február 24-28 között született, nekik elméletileg négy évente egy nappal el kell tolniuk születésnapjuk ünneplését. Néhány ország azonban nem bírja már ezt a kavarodást, és fokozatosan átáll a február 29-ei szökőnapra (például Svédország és Ausztria), ami ezen névnap-csúsztatások szempontjából jelent változást, illetve eltérést.

Az az állítás, hogy minden negyedik év szökőév, nem állja meg a helyét, ennél némiképpen bonyolultabb a helyzet. Szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek. Ez alapján tehát szökőév volt 1988, 1992, 1996. Nem szökőév 1700, 1800, 1900, 2100, és 2200. Viszont szökőévek az alábbi esztendők: 1600, 2000 és 2400. A jelenleg használatos, ún. Gergely-naptárban minden 400 évre pontosan 97 szökőév jut.

Örvendezzünk, hogy ma új tudás birtokába jutottunk.