Halottak napjára
Halottak napján virágba borul a temető.Igaz,előtte is virágos,de valahogy  ilyenkor mégis más.Talán nem lótunk-futunk,mint máskor dolgunk végezni,hanem emlékezünk.Végig járjuk elhunyt szeretteink sírját - s könnybelábadt szemmel felidézzük kedves szavaik.
A naptár szerint előbb van Mindenszentek ünnepe,csak utána következik a Halottak napja.Most nem akarok kötekedő lenni - a világért se szeretnék egy Szentet se megsérteni,mert nem ők tehetnek róla - de...miért nem lehet egy napon mindkettő?Miért kell a halottak közt is különbséget tenni?Jó,tudom,ők tettek is valamit az emberiségért - de azt is tudom,hogy nem azért tették,hogy ne lehessen őket egy napon emlegetni,ünnepelni a többi halottal.Nem elég az életben a sok kivételezés?Ami elkezdődik az óvodában,majd végigkísér bennünket a...- írni akartam,hogy a sírig,de nem írom,mert a halálon túl sincs egyenlőség.Na,jó...erről ennyit.
Találtam egy gyönyörű verset,ami azt hiszem méltó halottainkhoz,szentjeinkhez.
Csabai Lajos
Mindenszentek
Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,
Ne hozz majd drága koszorút nekem!
Az ezer virágú krizantémok
Nem segítenek már szívemen.
 
Hiába mennek mások ezer virággal,
Jön a november,s elfagy mind.
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!
Nem lesz könnyebb a föld odakint.
 
Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,
Mely hordja a vissza nem vont szavakat,
S százszor elmondják majd: köszönöm,
Mit szemükbe mondani nem tudtak.
 
A bántó szavaknak léleksebei
Millió virággal nem gyógyíthatók,
Hisz,kit köszönöm nélkül engedtek el,
Azok az órák vissza nem hozhatók.
 
Te ne légy köztük!Ha szívedben
Az őszben emlékek szép virága kél.
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,
Kit szerettél,ott lesz veled majd,ne félj!