MILYEN A  ''JÓL NEVELT'' GYEREK ?

Mindenki másként neveli és mindenki számára mást jelent a jól nevelt. Te milyen stílust választottál?

Mindig tanulságos számomra nagyobb összejöveteleken, játszótereken, buszon vagy az utcán megfigyelni az idegen gyerekek viselkedését. Ilyenkor a szülők szabadjára engedik a gyerekeiket, így megleshetjük őket, hogyan viselkednek a számukra szokatlan helyzetekben és idegen gyerekek társaságában. Ismerős az a gyerek, aki otthon nagyon „jól nevelt”, a születésnapi buliban pedig ő az a csínytevő, aki az étellel dobálózik és élvezettel keni össze az ünneplő ruháját? Vagy ott az a másik, aki észrevétlenül ül a sarokban, kaméleon módjára beleolvad a háttérbe és nem szól senkihez. Látod magad előtt azt, aki éppen egy új kártyajátékot mutat a többieknek, míg egy másik gyerek azért sír, mert nem azt a játékot választották, amit ő akart?Melyikük „jól nevelt” gyerek? Mit jelent egyáltalán a „jól” nevelt kifejezés? Szülőként abban egyet értünk, hogy az a célunk, hogy a gyerekünk saját problémáit önállóan oldja meg, érzelmileg helyesen viszonyuljon a különböző helyzetekhez és a társas életben értékes kapcsolatokat építsen ki. Abban már lehet vita közöttünk, hogy ezt milyen nevelési módszerekkel érhetjük el.

 Te hogyan nevelsz?

 A nevelést mint fogalmat úgy lehet a legegyszerűbben körülírni, hogy a gyerek viselkedését ellenőrizzük és a helyes magatartást megerősítjük, míg a helytelent elutasítjuk.A nevelés során tehát a gyerek tetteit következetesen minősítjük úgy, hogy közben személyiségét jó és rossz tulajdonságaival együtt feltétlen szeretettel elfogadjuk.
A tetteket minősítő és a gyerek személyiségéhez viszonyuló szülői magatartás mentén alapvetően három nevelési stílust különböztethetünk meg. Ezeket a hétköznapi életben úgy figyelhetjük meg, hogy a gyereknek mennyi szabályt kell betartania, hogy a családi beszélgetések alkalmával mennyire kapnak helyet az érzelmek, hogy érettségének megfelelően mennyi önkiszolgáló tevékenységet bízunk rá és a szülő mennyire gondoskodik a gyerek igényeiről. Fontos, hogy a helyes arányt megtaláljuk az engedékenység és korlátozás valamint az elfogadás és elutasítás között.

 Milyen a nevelési stílusod?

 A tekintélyelvű

 A tekintélyelvű szülőknél sok szabályhoz kell alkalmazkodnia a gyereknek, kevés alkalmat kap az érzelmeinek a kifejezésére, érettségéhez mérten sok önellátó tevékenységet kell ellátnia, és a szülő a gyerek igényeit kis mértékben elégíti ki. Az ilyen szülő úgy gondolkodik, hogy ő tudja, mi a jó a gyereknek, és azért nagyok az elvárásai vele szemben, hogy felnőttként talpraesettebb legyen. Ennek a katonás „rideg tartásnak” az a veszélye, hogy a gyerek sokszor nem érti, miért kell engedelmeskednie a szabályoknak, mert nem kapott rá magyarázatot.Elhanyagoltnak érzi magát, hiszen fizikai és érzelmi szükségleteiben hiányt szenved. Az ilyen gyerek vagy nagyon szorongóvá válik, vagy agresszíven viselkedik. Az alacsony önértékelés miatt sajnos nem tud megfelelni a magas szülői elvárásoknak.

 Az engedékeny

Az engedékeny szülők ezzel szemben annyira gyerekközpontúak, hogy nem követelnek sem rendet, sem egyéni felelősséget a gyerektől, akinek nem kell alkalmazkodnia a család napirendjéhez. Az ilyen szülők maguk is bizonytalonok, ezért kerülik a konfliktusokat és a büntetéseket. Ezzel szemben sokat dicsérnek, a gyerek kívánságait szinte azonnal teljesítik.Az így felnövő „elkényeztetett” gyereknek a családban jogai vannak és nem kötelességei. A társas életben viszont, amikor megszűnik a védő burok körülötte, éretlenül és bizonytalanul viselkedik. Nehezen, sőt agresszíven viseli az elutasítást, ha nem kapja meg azonnal, amit akar. 

 A tiszteletre építő

 A szülő tiszteletére építő nevelési stílus jelenti az arany középutat. Ez a család gyerekközpontú, de a gyereknek, szülőnek egyaránt vannak jogai és kötelességei. A gyereknek be kell tartania a szabályokat, de alkalmat kaphat alkura. A szülők szigorúak, de minden esetben érvelnek, amikor kijelölik a határokat. z a gyerek akkor is betartja a szabályokat, ha nincs jelen a kontrollt jelentő szülő. Később sikeresen néz szembe az élet kihívásaival, és érdekérvényesítően reagál, ha elutasítást kap. Társas életben képes lesz kapcsolatokat teremteni, és másokat tiszteletben tartani. 

 Amire odafigyelhetünk:

• A gyerek valódi igényeire reagáljunk. Ne hagyjuk, hogy a gyerek manipuláljon bennünket, hogy tudattalanul mi függjünk a gyerektől.
• Bátran jelöljük ki a határokat! Ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, és ne féljünk attól, hogy elvesztjük a gyerek szeretetét.
• Állítsuk kihívások elé a gyereket, de azok ne legyenek teljesíthetetlenek számára. A gyerek önértékelésének erősítése legyen a célunk, hogy a sikerek újabbak elérésére sarkallják őket.
• A család napirendjében legyenek olyan alkalmak, amelyek beszélgetésekre adnak alkalmat. Általában a közös étkezésekkor van együtt a család. Használjuk ki ezt az időt az egymás meghallgatására!Szülőként természetesen úgy lehetünk hitelesek, ha a mi viselkedésünk is olyan, mint amilyet elvárunk a gyerektől. Azt is fontos megjegyezni, hogy a nevelés nem egyirányú folyamat, hiszen a gyerek viselkedése visszahat a szülőkére. Nincs egyforma gyerek és nincs egyforma szülő sem. Ezért nem jó, ha összehasonlítjuk magunkat másokkal, és a szorongásaink határozzák meg a tetteinket.

Szülőként természetesen úgy lehetünk hitelesek, ha a mi viselkedésünk is olyan, mint amilyet elvárunk a gyerektől. Azt is fontos megjegyezni, hogy a nevelés nem egyirányú folyamat, hiszen a gyerek viselkedése visszahat a szülőkére. Nincs egyforma gyerek és nincs egyforma szülő sem. Ezért nem jó, ha összehasonlítjuk magunkat másokkal, és a szorongásaink határozzák meg a tetteinket.A gyereknevelés nem könnyű feladat. Sokszor önmagunkat kell legyőznünk ahhoz, hogy minden jól sikerüljön. Íme, tíz mondat, ami indulatból talán kicsúszik a szádon, de jobb, ha kerülöd mindet, mert nagyon sokat árthatsz v

 Hitvallásom, hogy az egészség alatt ne csak a testi egészséget értsük, hanem a lelkit is. Hiába makkegészséges valaki testileg, ha állandóan depressziós, vagy nem tud túllépni múltbéli sérelmein. A test és lélek kölcsönhatására pedig már számos kutatás rávilágított. Minden szempontból egészséges gyerekeket nevelni nem csak a te érdeked, hanem a társadalomé is! Nézzük, mit kerülj, hogy ne okozz maradandó sérülést a gyerkő

1. "Te ehhez még kicsi vagy."

Az egészséges önbizalom rettentően fontos. Elég lesz a gyerekednek az iskolában azt hallgatni, ki a legjobb, és ő miért van lemaradva. Az  oktatási intézmények iszonyatos versenyre nevelnek, ahol a legtöbb gyerek csak az 'átlagos' bélyeget kapja. Ne azt éreztesd vele, hogy ő mennyivel kisebb és butább, mint te, inkább magyarázd el neki a saját nyelvén, hol van a határ egy felnőtt és egy gyerek között!

2. "Ne szólj bele a felnőttek dolgába!"

Ha ez a mondat elhangzik, akkor nagy a baj, ugyanis valószínűleg olyanról beszéltek a gyerek előtt, ami nem tartozik rá. Légy fegyelmezett, és ne beszélj a pároddal pénzügyekről, munkahelyi problémákról, tivornyákról a gyerekek füle hallatára! Közös program, iskolai élmények, mindenkit érintő ügyek átbeszélése jöhet, felnőtt témák nem! Amit nem tud megoldani, arról nem is kell tudnia egy gyereknek.

3. "Ha jó jegyet kapsz, veszünk csokit!"

Íme, az első lépés ahhoz, hogy rászoktasd a gyerekedet a mértéktelen cukorimádatra. Ha az édességet jutalomként használod, biztos lehetsz annak káros rövid- és hosszútávú következményeiben. Pár év múlva jöhet a fogorvos, aztán az elhízás, tunyulás, előbb vagy utóbb pedig a cukorbetegség. És mindez egyetlen mondat miatt, hát nem rémes?? Édesség helyett legyen a jutalom egy közös program, vagy egyszerűen csak az, hogy büszke leszel rá! Nem kell mindenért jutalmakat osztogatni, elvégre az élet nem erről szól.

4. "Erre nincs pénzünk."

Őszintén, tedd a kezed a szívedre, és mondd: meg tudod számolni, hányszor hallottad ezt a szüleidtől? És akkor kielégített a válasz? Újfent egy olyan téma, amihez a gyereknek nincs köze. A pénzügyeket tanítani kell, és ha állandóan azt sulykolod az utódodba, hogy mire nincs pénzetek, a pénzügyi műveltsége nem lesz épp briliáns. Magyarázd el neki, hogy a pénzért dolgozni kell, és ahhoz, hogy neki mindene meglegyen, nektek áldozatokat kell hozni. Gyűjtsön zsebpénzt, vállaljon el kisebb munkákat a házban pár forintért! Így megtanulja a felelős pénzkezelést és a pénz beosztását.

5. "A testvéred sokkal jobb gyerek, mint te!"

Borzasztó érzés, amikor állandóan valakihez hasonlítják az embert. Gondold el, mit éreznél, ha a főnököd folyton azzal jönne: a kollégád sokkal szebb, jobb, okosabb, gyorsabb, szorgalmasabb, mint te! Azt hiszem, egy hónap alatt otthagynád a munkahelyedet, nem igaz? Reméljük, a gyereked nem hagyja ott a családot és nem szökik világgá, de azért légy óvatos! Mindig csak önmagához hasonlítsd! Például: "ez a dolgozatod most egy jeggyel jobb lett, mint a múltkori, ügyes vagy"! Az élet legnagyobb kihívása önmagunk és nem mások legyőzése, a gyerekednek ezt kell leghamarabb megtanulnia!

6. "Addig nem kelsz fel az asztaltól, amíg meg nem eszed azt, ami a tányérodon van!"

Gratulálok, egy újabb lépés a táplálkozászavarokkal küzdő felnőttkor felé. Ebéd előtt szedjen kaját a gyerek! Ne te döntsd el, mennyit kell ennie, ő érzi, mikor elég! Sosem felejtem el, amikor a nagymamám a libákat tömte kukoricával: cső a torokba, kukorica betöltve, szegény liba meg fuldoklott. Nem túl humánus, mondhatják az állatvédők, de azt észre sem vesszük, amikor a saját gyerekünkkel ugyanezt csináljuk. Inkább szedjen keveset az étkezés elején, de az fogyjon is el!

7. "Rossz vagy és semmirekellő."

Az ehhez hasonló mondatokkal azt éred el, hogy a gyereked a rossz tulajdonságokkal azonosítja magát, és később, persze tudat alatt, ezeknek akar megfelelni. A szavak ereje hatalmas. Ha minden szavaddal szidod és megbélyegzed, nem lesz visszaút, mert a gyerkőc el fogja hinni magáról, hogy igaz, amit mondasz róla, és annak megfelelően fog viselkedni.

8. "Akkora pofont kapsz, hogy a fal adja a másikat!"

Remélem, pár éven belül nem csak az kap börtönt, aki megkínoz egy kutyát, hanem talán a gyerekek jogai is felnőnek az állatokéhoz. A családon belüli erőszak minden formája - verbális, testi vagy lelki - súlyosan elítélendő és büntetendő, rettentő károkat tud okozni a fejlődő személyiségben. Persze biztos vagyok benne, hogy te nem vagy olyan és sosem ütnéd meg a gyerekedet, de azért figyelj a szádra, és még fenyegetés szintjén se legyen jelen ez a mondat a kommunikációtokban!

9. "Állandóan focizni jársz, ahelyett, hogy tanulnál."

Sose szidd a gyereket, ha szeret sportolni! Manapság, amikor hatvan kilós nyolcévesek jönnek szembe az utcán, becsülendő erény, ha valaki sportol, vagy akár komolyan vesz egy sportágat. Inkább segíts a gyereknek egy hatékonyabb időbeosztást kialakítani, hogy a tanulásra is több idő jusson! Például, kérdezd ki a leckét, vagy írasd át egy közelebbi sportklubba, hogy az utazáson spóroljon időt.

10. "Egy macska nem így néz ki." (Mondod a rajzára, majd lerajzolod, szerinted hogy néz ki egy macska.)

A falba verem a fejemet, amikor apuka, anyuka megmagyarázza a három évesnek, hogy miért nem jó a rajza, és miért más a valóság. A rajz nem a valóságot, ismétlem, NEM a valóságot hivatott ábrázolni, hanem a gyerek pillanatnyi véleményét, lelkiállapotát kombinálja a pillanatnyi rajztudással. Dícsérd sokat a rajzokat, meglátod, egyre szebbek lesznek! És persze sose legyen hiány színes ceruzából, színes papírból otthon!