A VÁROS, AHOL ÉLEK: NAGYKŐRÖS
udapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd és Kecskemét között félúton fekszik. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő[1], uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.
Megközelítése [szerkesztés]
Közút [szerkesztés]

A Kecskemétet Cegléddel összekötő 441-es számú főúton.
Vasút [szerkesztés]

A Cegléd–Szeged-vasútvonalon.
Története [szerkesztés]

Területét már az őskőkor óta lakják.

A város és környéke a Bor-Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította. Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.
A volt tímárház (1820 k.)

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagyrészben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

A II. világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.
Nevezetességei [szerkesztés]

    * Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
    * Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
    * Szent László római katolikus templom, copf stílusú
    * Pest megyei Iskolatörténeti Kiállítás
    * Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
    * A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
    * Nagykőrösi Strandfürdő

Híres emberek [szerkesztés]

    * Itt született:
          o Balla Antal (1739. december 18. – 1815. szeptember 11.), a 18. század második felének egyik legkiválóbb hazai térképésze.[2]
          o Gál László (1810. január 18. – 1850.) honvéd ezredes
          o Kovács Zoltán Ambrus (1955. szeptember 29.) pszichiáter és neurológus szakorvos, c. egyetemi docens, osztályvezető klinikai főorvos.
          o Réthy Laura (1865. március 13. - Miskolc, 1938. augusztus 2.) énekes színésznő, Rudnyánszky Gyula költő felesége[3]
          o Réti Lipót Pál - Másutt: Réthy L. Pál (1862. szeptember 26. – Budapest, 1942. szeptember 22.), a magyar színháztörténet első színházi ügynökségének alapítója[4]
          o vitéz Ujszászy István vezérőrnagy (1894. augusztus 30. – 1948?) 1942-44 között a magyar hírszerzés vezetője
          o Hegedűs Frigyes (1920. május 14.-2008. június 2.) öttusázó, edző, sportvezető
    * A most Arany János nevét viselő Református Gimnáziumban tanított Arany János (1851-1860)
    * Magyar Zoltán tornász, akiről a "magyar vándort" elnevezték.
    * Benkó Imre irodalomtörténész, tanár, a nagykőrösi Arany János kultusz kialakítója