EREC IZRAEL-MADE IN HUNGERY~~Haraszti Miklos~~
Ezen a kiállításon itt áll elõttünk Izrael, az állam, a nemzet, és az ország – és csattanós meglepetéssel szolgál. Erec Jiszraelre nemcsak a magyar zsidóság lehet büszke, hanem az egész Magyarország. Mégpedig nemcsak Izrael népét illetõen, amelynek komoly része innen származott. Hanem a demokratikus Magyarország szellemi termékként is a rokonának, akár a magáénak tekintheti és szeretheti Izrael százhúsz éve folyó szorgalmas, céltudatos épülését.


Az ország kapujára már csak azért is ki lehetne írni: Made in Hungary, mert éppen az a legizraelibb Izraelben, ami Magyarországon is a legszebb hagyomány. A tudatos, értelmiségiek vezette nemzetépítés, és a demokratikus politikai szellem. S fõként a kettõnek a strapabíró egysége.


Tudom, hogy az izraeli zsidó nemzetre és a mai izraeli demokráciára manapság ritkán szoktak úgy tekinteni, mint a közép-európai kultúra kiküldött nagykövetére a Közel-Keleten.


De amikor végignéztem ezt a kiállítást, amely Herzl Tivadar szülõházának helyén nyílik meg, s végigkövethettem a cionizmus erõfeszítését, hogy modern nemzeti nyelvet, modern gazdaságot és demokratikus nemzeti hazát adjon a zsidóknak, lehetetlen volt elfeledkeznem a közös kulturális gyökerekrõl. Itt minden képen a magyar Kazinczy és Batsányi, Széchenyi és Kossuth álmát látom viszont. Ezek a nyelvújító, kultúrateremtõ, szabadságharcos és demokrata magyarok azonnal ráismernének Erec Jiszrael csodálatos történetére, és saját nemzetépítõ eszméik tükörképét üdvözölnék Herzl törekvéseiben és Izrael létében.


Hadd idézzek két szöveget a kiállítás hangzóanyagából. A zsidó nép nevében 1919-ben, a párizsi béketárgyaláson felszólaló Usziskin szavait senki sem értheti tisztábban, mint az akkori békediktátumtól szenvedõ, kisebbségi sorba került, kultúrájukat hûségesen és kétségbeesetten õrzõ magyarok:


„Ma héber nyelvünkön szólok hozzátok, királyaink és prófétáink nyelvén, melyet soha el nem felejtettünk. Ez a nyelv elválaszthatatlan minden nemzeti törekvésünktõl. Amikor Izrael földjén nekiláttunk nemzeti eszmélkedésünkhöz, alighogy elkezdtük ott építõmunkánkat, már a háború elõtt minden energiánkat a nyelv és a kultúra feltámasztásának szenteltük.”


És kinek ne jutna eszébe a magyar reformkor vagy a magyar radikalizmus, amikor Ben Gurion 1929-ben mondott szavait hallgatja, akinél minden nemzeti gondolat egyenesen a szabadságra fut ki:


„Az egész zsidóságnak csak ez az egy és kizárólagos országa van, melyhez sorsa és jövõje mint nemzetet kapcsolja. Csak itt tudunk megújulni, csak itt tudunk önálló életet élni, nemzeti gazdaságunk és egyedi kultúránk csak itt bontakozhat ki, csak itt alapozhatjuk meg szuverenitásunkat és szabadságunkat. És ha bárki kétségbe vonja ezt az igazságot, az a nemzet fennmaradását veszélyezteti.”folyt.kov

Válasz

Izraelt tehát nemcsak azok miatt a magyarok miatt lehet szeretni, akik innen menekültek, akik identitásaik közül a zsidó kultúrát követték. Lehet, hogy a szívükben Magyarország iránti haraggal mentek el, hiszen itt elõször kivetkõztették õket emberi és állampolgári egyenlõségükbõl, s aztán pusztították õket. De õk nemcsak a zsidók, hanem Magyarország árulóira is haragudtak. Akik segítették õket, a világ igazai, a szebbik Magyarország képviselõi, sokan voltak ugyan, de nem elegen – legalábbis ahhoz kevesen, hogy ellensúlyozzák az ádázakat és a közönyösöket, akik valójában kettõs nemzetgyilkosok voltak. A magyar kivándorlók, amikor az aliját és Izraelt választották, akkor a szerethetõ, jobbik magyar nemzet eredeti céljait választották.


Izrael állam ötven év óta nem egyszerûen új állam, új nemzet, hanem az európai demokrácia szigete a Közel-Keleten. Sajnos, nagyon nem-demokratikus az az óceán, amelyre ezt a szigetet telepítette a világpolitika. De az erõs szellemi indíttatás, amely a sok ezer éves hagyományból és errõl a helyrõl, ebbõl a szülõházból is származott, mindmáig gondoskodott arról, hogy Izrael az önvédelem parancsának a demokráciát megõrizve tegyen eleget. Ez a garanciája annak, hogy amint lesz békepartnere az izraeli demokráciának, azonnal békét is köt.


Mindezért a magyarok – zsidók és nem-zsidók – nem csupán szolidaritással és a nemzetépítõ teljesítmény iránti elismeréssel nézhetik ezeket a képeket. Itt van elõttünk mindaz, amit szeretünk, amihez hûségesek lehetünk, és amit a világ szeretetébe ajánlhatunk

Válasz